1928-ban Sztálin első titkár olyan ötéves tervet bocsátott ki, mely nem kevesebbet irányzott elő, mint az orosz mezőgazdaság gyökeres forradalmasítását. A terv nagyrészt a biológus Krofim Gyeniszovics Liszenko genetikai elképzeléseire mint pillérre támaszkodott.

Liszenko földre söpörve a biológia több évszázados tapasztalatait, úgy gondolta, egy generáció alatt megváltoztatja a haszonnövényeket, s azok így sokkal több termést hoznak majd. Igaz, Liszenko a Szovjetunió Hőse volt, mely kitüntetést bizonyára nem kiváló elképzeléseiért kapta. Hacsak egy grandiózus tévedésért akkoriban nem osztogattak plecsniket.

Ki tudja...

Hibás elképzelései nagy szerepet játszottak abban, hogy az ötéves terv a történelem legnagyobb ember elkövette katasztrófája lett.

Mintegy tízmillió ember halt éhen. Ahelyett, hogy magát, vagy inkább Liszenkót átkozta volna el, Sztálin a sokat szenvedett népre támadt, példa nélküli tisztogatásba fogott, s szokása szerint oroszok további millióit likvidálta.

Krisztus előtt 480-ban Xerxész, Perzsia királya elhatározta, lezárja a régóta tartó ellenségeskedést a görögökkel, és pontot tesz az ügy végére: örökre megsemmisíti az athéni birodalmat. Érthető ez az ő szempontjából, hiszen Athén csak kárt csinált neki, amióta a görögök legyőzték őt Marathonnál. Úgy tervezte, serege Ázsiából Európába egy pontonhídon fog átkelni, amelyet tudósai a Dardanellákra építenek. De tudván, hogy ez kockázatos vállalkozás, először kikérte a Delphoi Jósda véleményét. "Ha átkelsz a Dardanellákon" – jött a válasz – "egy hatalmas birodalom fog elbukni." Optimista lévén, Xerxész gondolkodás nélkül elfogadta a jóslatot, minthogy az Delphoiból eredt. Úgy értelmezte ezért szavait, mint bátorítást tervei megvalósításához. Eleinte minden jól ment, és seregei győzedelmeskedtek a spártaiakon Thermopülainál, de azután a szalamiszi csatában súlyos vereséget szenvedett. Valószínűleg ekkor rémlett föl Xerxész előtt, hogy a jósda nem mondta meg, melyik birodalom bukik meg. Nincs feljegyzés arról, hogy a király elátkozta-e magát. Mérgét mindenesetre kitöltötte azzal, hogy hóhérjának megparancsolta, mérjen 300 botütést a Dardanellák vizére. Nem éppen királyhoz való bosszú, de ennyi maradt.

Egy névtelen indián főnök 1626-ban 24 dollár értékű baltáért, üstért és szövetért adta el a Manhattan szigetet Peter Minuit kormányzónak. Manhattan középső részén egy telek mostanában 80 millió dollárért cserél gazdát. Még ha az inflációt is beszámítjuk, Minuit kormányzó, könnyen belátható, bombaüzletet kötött. :D

Louis B. Mayer – szerencséjére – kikerült egy monumentálisan rossz döntést. Visszautasította azt a nevetséges ötletet, hogy Judy Garland játssza Dorothy szerepét az Óz, a csodák csodájában. Azt mondta: "Judy túl öreg Dorothynak." Shirley Temple-nek szánta a szerepet, de mindenki – és talán Shirley – szerencséjére, Judy győzedelmeskedett.

John Sedgwick tábornok az amerikai polgárháborúban, a Wilderness csatában emberei mozgását figyelve fölállt, hogy kilessen a fedezék mögül. Tisztjei figyelmeztették, bújjon le, de a tábornok nem nagyon tisztelte az ellenfelet, és fittyet hányt a figyelmeztetésnek. "Lehetetlenség", jelentette ki. "Még egy elefántot sem találnak el ekkora távolságból." Tévedett, ez volt az utolsó mondata életében.