1963-ban Leeds városa belefogott egy 1,25 millió fontba kerülő uszoda építésébe, nemcsak azért, hogy Leeds lakóinak sportlehetőséget kínáljon, hanem hogy Leeds is belekapcsolódjon a nemzetközi versenyek rangos és "hasznos" világába.

A városatyáknak különösen a Nemzetközösségi Játékokra fájt a foguk. Így aztán építésznek megfogadtak egy bizonyos John Poulsont Pontefractból, aki csak építész diplomával nem rendelkezett, de mondták róla, hogy jó ember, és sok barátja volt.

Az 1967-es uszodamegnyitón a polgármester, Lawrence Turnbull ezredes azt mondta: "Az uszoda Észak fontos úszóeseményeinek mekkája lesz." Lehetett volna szerényebb a joviális ezredes, ugyanis a medencét – minő véletlen – történetesen túl kicsire méretezték ahhoz, hogy megfeleljen a nemzetközi szabályzatokban foglaltaknak, s így le kellett mondani a vágyott olimpiai szintű versenyek rendezéséről.

Hát istenem, pancsolnak majd a leedsiek, mondhatnánk, ám de nem, mert a tető berogyni készült felettük. Na és? Minek ez a luxus, tető nélkül is lehet úszkálni. Így van, csakhogy a medence is kilyukadt.

Ja és a kár: 278.000,– font.